Podobne

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

elszórakoztathatná az Q szegény Sassenheimjét, és elhatározta, hogy
Schwarzenfelsbe hozatja a kisasszonyt, mihelyt Joachim és Lolo ügye
egyenesbe jött.
XV.
Joachim herceg ebéd után a legtüzesebb falkenhauseni paripákat fogatta
be, hogy a fejedelmi székhelyre kocsizzon. Türelmetlenségében azonban még
azokat is túl lassúnak érezte.
Egyenesen a hercegpalotához hajtatott. Lolo hercegnQ e pillanatban épp a
kertre nézQ kisszalon ablakában állt, így nem láthatta a hintó érkezését, és azt
sem tudta, hogy a herceget azonnal Sibylle hercegné szobájába vezették.
Broschi úrnQje parancsára az ajtó elQtt Qrködött, nehogy Lolo váratlanul
belépjen, amíg Joachim odabent tartózkodik.
A nagynéninek és unokaöccsének rengeteg megbeszélnivalója volt, de
rövidre fogták, mert Joachim természetesen égett a vágytól, hogy
viszontláthassa az Q hercegkisasszonykáját. Többé semmi kétsége sem maradt
afelQl, hogy a Lolónak szánt levél elsikkasztása Renate mqve volt.
Mindazonáltal elhatározta, hogy Lolónak nem tesz említést gyanújáról.
Mihelyt a legszükségesebbeket tisztázta nagynénjével, felemelkedett, és
kezet csókolt neki.
 Most pedig rohanok hozzá, nénikém. Hol találom?
Az idQs hölgy útbaigazította, Q pedig sietve elhagyta a szobát, és átvonult a
szalonba, ahol Lolo tartózkodott.
Amikor a herceg belépett, a leány még mindig ábrándos gondolataiba
merülve álldogált az ablaknál. Lassan megfordult, aztán megbabonázva,
zavartan, égQ arccal meredt a férfira.
Joachim vágyakozva tárta szét a karját.
 Hercegkisasszonykám! Drága Lolo!
Szerelmese már repült is a karjába. Szorosan magához ölelte, és ajkuk az
elsQ hosszú csókban egymásra talált.
Sokáig álltak ott összefonódva, s néma boldogságban egymás szemébe
néztek. Végül Joachim ismét megtalálta a hangját, kissé eltartotta magától a
leányt, és megigézve gyönyQrködött benne.
 Tényleg az én szegény kis hercegnQm ez az elegáns dáma? De szép vagy,
Lolóm, milyen csodálatosan illik szQke hajadhoz ez a fehér ruha!
A leány fénylQ szemmel nézett rá.
 Ha tudnád, mennyire hiányoztál!  folytatta szenvedélyesen Joachim, és
ismét magához ölelte.  Ha tudnád, mit éreztem, amikor úgy kellett eljönnöm,
hogy nem köthettelek magamhoz.
Lolo reszketve hozzábújt.
 Magadhoz kötöttél& megbonthatatlan kötelékkel  rebegte.
A férfi újra meg újra megcsókolta, aztán maga mellé ültette a kanapéra.
 Mi újság otthon, szerelmem? Mit csinál Birkhuhnkád? Hát Bielke? Nem
féltek elengedni téged?
A hercegnQnek megoldódott a nyelve, s vége-hossza nem volt a mesélésnek,
nevetgélésnek és becézésnek. Miután Joachim ismét a karjába vonta, Lolo
önfeledten ragyogó arccal megkérdezte:
 Áruld el végre, hogy hívják a boldogságomat!
A herceg meghökkent.
 A boldogságodat?
 Hát persze! Elvégre nem hívhatlak örökké Schlegell bárónak! Talán nem
tudod, hogy még mindig nem ismerem a keresztnevedet?
A herceg elragadtatottan megcsókolta a leány szemét, azután a tekintetét
fürkészve megszólalt:
 Joachimnak hívnak.
Lolo összecsapta a kezét.
 Joachimnak! Nahát, te mindenben ehhez a Joachim herceghez
hasonlítasz, még a nevetek is ugyanaz.
Joachim vidáman hunyorított;
 Bizony, még a nevünk is ugyanaz!
 Milyen különös. Szóval mégis Joachim lesz a férjem?
 Az  felelte kópés mosollyal.  így volt megírva, édes kicsi Lolo. Senki
sem kerülheti el a sorsát. És ez még nem minden. Hiába hadakoztál a végzet
ellen, mégis feleségül kell menned Joachim herceghez.
A leány elszörnyedve tapasztotta be a herceg száját,
 Ne tréfálj ezzel, Joachim! Jaj, drága Joachim, ne gondoljunk most a
hercegre!
A fiatalember méltatlankodva húzta ki magát.
 Már megbocsáss, de folyton-folyvást Qrá kell gondolnod. Tetszik, nem
tetszik, a felesége leszel. P nem mond le rólad. Ilyen csodás, aranyos hercegnQ
nem akad minden bokorban.
Lolo hirtelen elsápadt, kibontakozott a herceg karjából.
 Hallgass, jaj, hallgass, ez borzasztó, nem bírom tovább!
Joachim erre egészen gyengéden magához ölelte, és csókot lehelt bánatos
szemére.
 Kicsi Lolo, hát még mindig nem érted?
A leány szomorúan rázta a fejét.
 Kedvesem, ha Schlegell bárót szereted, akkor Joachim herceget is
szereted, és ha Schlegell báróhoz akarsz férjhez menni, akkor Joachim herceg
felesége leszel.
Nézd csak, ezt a csókot Schlegell bárótól kapod& ezt pedig Joachim
hercegtQl.
Lolo megdöbbent.
 Te vagy& Joachim herceg?
A fiatalember bólintott.
 Én ám! A sajnálatra méltó Joachim herceg, akivel a gonosz kicsi Lolo
nem akar egybekelni. Jaj, te buta kis hercegkisasszonyka!
 De hát hogy lehetséges ez?  álmélkodott a leány.
Joachim kedvesen megcibálta a fülcimpáját.
 Éppen úgy, ahogy egy bizonyos tréfás kedvq hercegkisasszonyka az
orránál fogva vezette Schlegell bárót.
Lolo nevetett, de rögtön újra elkomolyodott.
 De miért nem mondtad meg, mielQtt a nyilatkozatot elküldtem?
A herceg némi tétovázás után válaszolt.
 Miért? Hát& talán próbára akartalak tenni, talán azt akartam tudni,
eléggé szereted-e a bárót, hogy a herceggel együtt a mesés örökségrQl is
lemondj.
A leány a fejét rázta.
 Nem, efféle próbára nem volt szükséged, hiszen ismertél.
Joachim megcsókolta.
 Igen, szerelmem, ismertelek, és bíztam benned. Egyszer majd elmesélem,
miért alakult mégis így. Egy komisz véletlennek kis híján áldozatul esett a
boldogságunk. Most már ne is gondoljunk rá, csak arra, hogy szeretjük
egymást, és hamarosan, nagyon hamarosan végleg összetartozunk majd. Ugye,
most már nem utasítod el Joachim herceget?
Lolo a férfi mellkasára hajtotta a fejét.
 Nem, dehogy, bárki vagy is, téged szeretlek. Csak most kezdek érteni
mindent, ami olyan csodálatosnak és felfoghatatlannak tqnt: Sibylle néni
jóságát, Qfensége barátságos közvetlenségét, a szívélyes fogadtatást a
trónörökös párnál. Pk már mindannyian tudták.
 Igen, tudták, és Sibylle néni segített kézre keríteni az ellenszegülQ
hercegkisasszonykát.
A leány boldogan felnevetett.
 Jaj, szerelmem, mekkora szemeket fog majd mereszteni Birkhuhnkám!
Rá akart beszélni, hogy hagyjam Schlegell bárót, és a hercegét válasszam.
Joachim nevetve újra megcsókolta.
 Még ma táviratozunk neki:  Joachim herceg és Lolo hercegkisasszony
üdvözletüket küldik mint jegyespár.
Lolo megrettent.
 Az ég szerelmére, akkor végképp nem értene semmit. Legalább annyit
szúrjunk közbe:  Joachim herceg alias Schlegell báró . Különben még
belebetegszik nekem az izgalomba.
Sajnos egykettQre elröppentek az együttlét órái. Sibylle hercegné teára
magához kérette Qket. Ekkor újabb érzelmes jelenetre került sor. A boldog ifjú
pár viharos szeretetével és hálálkodásával majd megfojtotta az idQs hölgyet.
Joachim hercegnek hét órakor már vissza kellett indulnia Falkenhausenbe,
s elQtte még rövid kihallgatást kért az uralkodótól, hogy eljegyzését
hivatalosan jóváhagyassa. Búcsúzáskor megígértette a hölgyekkel, hogy
másnap kikocsiznak Falkenhausenbe.
 Közösen kell meggyQzQdnünk róla, hogy a falkenhauseni park bükkfái
valóban szebbek, mint a weissenburgiak  magyarázta mosolyogva.
A szerelmesek még néhány másodpercig élvezhették egymás társaságát,
azután el kellett válniuk.
Másnap Lolo Sibylle hercegnével a reggelinél ült, amikor levél érkezett
Birkhuhn kisasszonytól. Lolo csodálkozva ingatta a fejét a vastag és nehéz
küldemény láttán. Mosolyogva bontotta fel, s a borítékban egy másik, szintén
neki címzett levelet talált, valamint néhány sort Birkhuhn kisasszony keze
írásával.
 Kedves Gyermekem!
A mellékelt, neked szánt levelet ma találtam a nénéd szalonjában, a nagy
szekreter alatt, amelyet azért húzattam el, mert másik bútor kerül a helyére.
Minthogy a levél pecsétje érintetlen, még bizonyára nem olvastad. Tapintásra
olyan, mintha fotográfia is lapulna benne. Meta azt mondja, épp ilyesforma
levél érkezett egy másik, Renate hercegnQnek szóló levél társaságában azon a
napon, amikor a nénédet az alapítvány elnöknQjévé nevezték ki. Meta az
elQszobában évQdött a kézbesítQvel, mielQtt az bement Renate hercegnQhöz, [ Pobierz caÅ‚ość w formacie PDF ]

  • zanotowane.pl
  • doc.pisz.pl
  • pdf.pisz.pl
  • grolux.keep.pl
  • Powered by MyScript