A wollini noverek Hedwig Courths Mahler

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

�n meg azt hiszem, annyira szeret, hogy f�l megadni mag�t.
A f�rfi megremegett az izgalomtól.
Gondolod?
Igen. Szeret t�ged, de valami okból f�l ettQl a szerelemtQl.
Nem akar f�rjhez menni, mert retteg a h�zass�gtól.
Tudom, ezt m�r a nagyanyja is mondta. De ez ostobas�g. Ha egy
nQ szerelmes, elm�lik a h�zass�gtól való f�lelme. M�sf�le g�tl�sai
lehetnek.
Pszint�n szólva, Herta, magam is ettQl tartok. Nem szeretn�k
elQled semmit sem eltitkolni, olyan okos, �les szemed van. Szeretem
Buss�t, az elsQ naptól fogva, hogy megl�ttam. �s Qszint�n igyekszem
elnyerni a kegyeit. N�ha eg�szen k�zel �rzem magamhoz, de azt�n
ridegen, b�szk�n visszautas�t, mint aki a saj�t �rz�sei ellen is k�zd.
M�gis szeret t�ged, m�s f�rfit meg sem l�t, �s amikor nem veszed
�szre, k�vet a tekintet�vel. A szerelmes nQk viselkednek �gy&
B�rcsak igazad lenne! Annyira b�nt, hogy nem tudok k�zelebb
ker�lni hozz�, olyan boldogg� tenne, ha a feles�gem lenne. Sokat
vagyunk kettesben, egy�tt lovagolunk ki, sz�mos alkalommal
tal�lkozunk. De �ppen akkor a legz�rkózottabb, ha kettesben
maradunk. Ilyenkor �rzem a nyugtalans�g�t, hol elpirul, hol els�pad,
ah�nyszor csak r�n�zek& �s m�gis kit�r elQlem.
Tal�n t�l k�nnyen inadba sz�ll a b�tors�god. Mi�rt nem k�rdezed
meg egyszerqen, akar-e a feles�ged lenni? Akkor k�nytelen sz�nt
vallani.
Will megcsókolta sógornQje kez�t.
Megprób�lom, Herta! �s k�sz�n�m a meg�rt�sedet.
A t�bbi vend�g m�r elutazott, J�rgennek �jra a gazdas�ggal kellett
foglalkoznia, m�g a grófnQ �s Herta minden szabad perc�t a kis Will-
Ludwig b�lcsQje mellett t�lt�tte, �gy t�rt�nt, hogy Will �s Bussa
t�bbnyire kettesben maradt. A f�rfi sz�vbQl �r�lt minden ilyen
alkalomnak, nem �gy Bussa, aki attól f�lt, hogy a f�rfi elQbb-utóbb
nyilatkozni fog. Will mind nyugtalanabb lett. �s egy sz�p napon,
amikor �ppen az erdQben s�t�ltak kettesben, hirtelen meg�llt a l�ny
elQtt, �s v�gyakozó tekintettel n�zett r�.
Bussa, meddig akar m�g k�nozni? Hiszen tudnia kell, hogy arra
v�gyom, hogy a feles�gem legyen. M�r r�g megmondtam volna, de ha
egyik nap rem�lnem engedi, hogy elnyerhetem a kez�t, akkor m�snap
olyan visszautas�tó, hogy minden rem�nyem elsz�ll. Ez �gy nem mehet
tov�bb. Tiszta vizet kell �nten�nk a poh�rba. Meg kell mondania,
rem�lhetek-e vagy sem. Sz�vesen adok m�g idQt kegyednek& Illetve ez
nem igaz: nem sz�vesen, de megteszem, ha azt mondja, nem tud m�g
hat�rozni, f�rjhez menjen-e. De azt legal�bb meg kell mondania,
rem�lhetem-e, hogy egy napon az eny�m lesz. K�rem, mondja meg, mit
v�rhatok.
Bussa s�padt volt, karja erQtlen�l cs�ng�tt az oldal�n.
Mi�rt nem k�m�lt meg ettQl mindkettQnket, Will? k�rdezte fakó
hangon.
A f�rfi kiegyenesedett, �s v�gigsim�tott a homlok�n.
M�st szeret?
Bussa ny�ltan, Qszint�n n�zett a szem�be.
Nem, Will, nem szeretek m�st, soha nem is szerettem. Jaj, Will,
annyira �r�ltem, hogy mag�ban jó bar�tra leltem, nem maradhat-e
k�zt�nk minden �gy, ahogy eddig volt?
Olyan k�ny�r�gve n�zett a f�rfira, hogy annak minden �nuralm�ra
sz�ks�ge volt, hogy ne kapja a karj�ba. Mit tegyen? Megfogta a l�ny
kez�t, �s lassan, �h�tatosan megcsókolta.
Bussa, �ppen ez az, amit nem tudok tov�bb elviselni! Itt, a
b�ty�m�kn�l v�lt vil�goss� elQttem, mennyire v�gyom m�r r�, hogy
�rnQt vezessek az otthonomba. Nem is sejti, mit szenvedek
mag�nyomban, amikor v�gyaim asszony�t, mag�t, Bussa, oly k�zel
tudom magamhoz! Nem �lhetek minden rem�nys�g n�lk�l a
k�zel�ben. Ha visszautas�t, akkor a j�vQben el kell ker�ln�m.
L�tta, hogy Bussa remeg, �s m�g jobban els�pad. Lehajtotta a fej�t,
mint akit s�lyos teher nyomaszt. Hirtelen kez�be temette az arc�t, �s
s�rva fakadt& �s s�rt, s�rt, feltartóztathatatlanul �s k�ts�gbeesetten.
Will forró, v�gyakozó szemmel n�zte. Most m�g rejt�lyesebbnek
tqnt sz�m�ra, mint valaha. Mi�rt s�rt? Mert ker�lni akarja mostantól?
H�t nem arra k�rte �ppen, hogy maradjon vele �r�kre? Lehet, hogy ez
m�giscsak a l�nyos f�lelem a h�zass�gtól �s nem m�s?
Gyeng�den levette Bussa kez�t kis�rt szem�rQl.
H�t olyan sokat jelent az �n bar�ts�gom kegyednek?
A l�ny bólintott, �s k�nnyes szemmel n�zett fel r�. Will m�g
sohasem l�tta ilyen sz�pnek.
Akkor most, miut�n ilyen kegyetlen�l kikosarazott, mondja meg,
mit k�v�n, mit tegyek?
Bussa lenyelte a k�nnyeit, �s l�gy, k�ny�rgQ hangon mondta:
Legyen jó bar�tom, �s minden maradjon k�zt�nk a r�giben!
Ez a gyermeki al�zat meghatotta a f�rfit, �ppen az�rt, mert mindig
olyan b�szk�nek, megk�zel�thetetlennek ismerte a l�nyt. De egy kicsit
m�gis mosolyognia kellett a k�v�ns�g�n.
H�ny �ves maga, Bussa?
HuszonkettQ felelte szipogva, mint egy kisgyerek.
Will megcsókolta a kez�t.
�s m�g mindig ilyen nagy gyerek! Szel�d bar�tj�v� akar tenni
an�lk�l, hogy a legcsek�lyebb rem�nnyel biztatna. Hogy k�pzeli ezt?
Tudja egy�ltal�n, mit k�r tQlem?
Pedig milyen sz�p lenne, Will tette Bussa a kez�t k�rlelQn a f�rfi
karj�ra , nem kellene elvesz�tenem, �s nem kellene mindig ilyen
elutas�tóan viselkednem mag�val. Hiszen csak az�rt voltam ilyen, mert
f�ltem ettQl a pillanattól, f�ltem, hogy megk�ri a kezemet.
A f�rfi hosszan, kitartóan f�rk�szte a von�sait.
N�zzen a szemembe, Bussa! k�rte esdeklQn.
A l�ny engedelmeskedett, �s abban a pillanatban pipacspirosra gyqlt
az arca. �s ekkor Willt m�gis el�nt�tte a boldogs�g m�mora. Mondhat [ Pobierz całość w formacie PDF ]